Sagrada Familia Barcelona
Antonio Gaudí építész mesterműve, a Sagrada Família, avagy A szent család engesztelő temploma, vitathatatlanul Barcelona egyik jelképe. A római katolikus bazilika jelenleg is épül, elkészülte után feltehetően a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is Gaudi kedvelte a túlburjánzott díszítő elemeket, ez fő művén is csodaszépen lekövethető. Kortársai nem értették meg a mester nagyra törő terveit, és az általa képviselt építészeti vonalat sem sokra értékelték.
Ahogy maga Gaudi mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.” A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől, José María y Bocabellától ered. Az ő álma volt ugyanis egy olyan bazilika felépítése, ahol gazdagok és szegények együtt imádkozhatnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, de Joan Martorell, Barcelona egyházmegyei főépítésze is rajta hagyta kézjegyét a terveken.
Gaudi mestert 1883-ban bízták meg a templom kivitelezési munkálataival. Életét ezután az épülő csodának szentelte. Gaudí teljesen a templom megszállottjává vált, olyannyira, hogy nem csak minden kreatív energiáját szánta rá, hanem vagyonát is az építkezésbe ölte. Gaudí 40 évet dolgozott a rendhagyó épületen, életének utolsó 15 évét csak ennek a munkának szentelte.
Bizton állíthatjuk, hogy a befejezetlen Szent Család templom a kontinens legfurcsább egyházi építménye.
Rengeteg „mesebeli megoldással” találkozunk az épületen, úgy, mint a gombakalapra emlékeztető tetők, arcot formázó ablakkeretek, összetört cserépből és csempéből kirakott színes mozaikok. A formák megszokottól gyökeresen eltérő alkalmazása egyáltalán nem meglepő attól a Gauditól, aki a városi élet lelkes rabja volt. Benne volt minden mulatságban, és hiúsága legalább annyira híres és hírhedt volt, mint épületei. Bár groteszk és kirívó alkotásait a kortárs barcelonaiak ki nem állhatták, de gazdag mecénásainak, megrendelőinek köszönhetően Gaudi a kor egyik legfoglalkoztatottabb, és legjobban kereső építésze volt.
A Sagrada Familia azonban megváltoztatta egész addigi életét. Az ekkor már 62 éves mester beköltözött az építkezésre, és minden egyes követ maga tervezett a templomhoz. Hirtelen halála azonban egy időre megakasztotta az építkezést. A sors fintora, hogy épp a „szerelme” felé igyekezett, hogy felügyelje az aznapi munkát, mikor a templom előtt 1926. június7-én Gaudit elütötte egy lóvontatású villamos. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb elkészülte után – az eredeti tervek szerint – 170 méter magas lesz. Barcelona egyik legnagyobb turistalátványosságának építése 1882-ben kezdődött, vagyis több, mint 125 éve építési terület – de máig nem fejeződött be. A kevésbé optimista többség úgy véli, jó ha a hihetetlenül részlet gazdag épület 2026-ra elkészül.
